Ma ismét ½ 9-kor kezdődött a finn óra. Megcsináltam a leckémet is, mint egy rendes kisdiák, de szerencsére nem volt rá szükség, nem ellenőriztük… :P Az óra rengeteg új szót hozott ismételten, no meg persze sok-sok házit! :P A finn és a vízkezelés órám között megint volt 2 óra szünet, így hazamentem és inkább otthon töltöttem az időt, majd visszamentem ebédelni és beültem az órámra.
Az óra után, hazasiettem, átöltöztem és jöttek a finn és más Erasmusos csoporttársaim, készültünk ugyanis az elsős beavatásra. Mivel mi is most kezdtük itt a sulit, így mi is tiszteletbeli elsősöknek számítunk. Milyen kedves, ugye?! :) A beavatás a japán kultúra jegyében zajlott, így becsavartuk magunkat valami sálfélével és a derekunkon átkötöttünk még egy másikat. Próbáltunk úgy kinézni, mint egy gésa, több-kevesebb sikerrel … :D Az első helyszínek a suli körül és a suliban voltak. Csapatalakítás, csapatnév megalkotása, bemutatkozás, acivity, színjátszás, finn sport, aminek nem tudom a nevét. Kis fa hasábok voltak egymásra pakolva két sorban és egy bizonyos távolságból egy baseballütő szerű faütővel el kellett találni és egy határvonalon kívül kellett ütni. Ezt télen játsszák a jégen, ahol jobban csúszik. A felhők viszont rohamosan közeledtek, és egyre jobban gyülekeztek felettünk. Még szivárványt is láttam! :) A belvárosi helyszínekre viszont már sajnos nem jutottunk el, mert időközben elkezdett esni az eső. Megázni a többieknek sem volt kedvük, így inkább felmentünk az egyik csoporttársam lakására és megvártuk még eláll az eső, majd beültünk a buli előtt egyet pizzázni és mentünk az Onnella-ba. Idő közben Ági is csatlakozott hozzánk. Nem volt valami nagy buli az Onnella-ban, de azért gépész mindig akad… :P Találkoztam gépészekkel, és nagyon jót beszélgettem Velük! Megismertem Őket a piros nadrágjukról…:P Volt egy lány is! :) Az egyikük oda adta a sapkáját és egész este abban roptam a táncot! :D Sajnos nem épp az én méretem volt, de azért szívesen viseltem! :) A buli sajnos hamar véget ért, hajnal 3-1/2 4 felé már csak lézengtek az emberek, így mi is úgy gondoltuk, hogy elindulunk hazafelé…